|
OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum |
|
Szivárványok 9.: Beérés |
|
|
Amikor a gyümölcs beérik, magától lehullik a fáról. Az egyik pillanatban még ott lóg a nektártól dagadó gyümölcs az ágon, a másik pillanatban már le is hullott - de nem azért, mert bármi is kényszerítette erre, vagy mert ő le akart ugrani. Pusztán azért hullott le, mert a fa érezte, hogy a gyümölcs már megérett, és egyszerűen elengedte. |
|
|
OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum |
Víz Ásza: Sodródás az árral |
| Ez az alak a kártyán teljesen ellazulva, könnyedén lebeg a vízben - hagyja magát sodortatni az árral. Ugyanakkor egyáltalán nem jellemző rá a tompaság vagy az álmosság: ő a passzív befogadás mestere. Bármerre is sodorja őt az élet, soha nem merül fel benne a gondolat, hogy "ezt nem szeretem", vagy "én inkább arra mennék". |
| |
Szép hetet Kívánok, és hogy ismerd fel... teremtő erődet...
OSHO ZEN TAROT: Nagy Arkanum |
I. Lét |
| Ez a meztelen alak a tökéletességet szimbolizáló lótuszlevélen ül, és az éji égbolt szépségében gyönyörködik. Ő tudja, hogy az "otthon" nem egy fizikai hely a külvilágban, hanem az ellazulás és elfogadás belső minősége. A csillagok, a sziklák, a fák, a virágok, a halak és madarak - mind-mind a testvéreink az élet táncában. Mi, emberek hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni, miközben a saját, mindennapi céljainkat hajszoljuk, és hisszük, hogy meg kell harcolnunk azért, amire szükségünk van. De különállóságunk érzete valójában csak egy illúzió, melyet elménk kicsinyes gondolatai teremtenek. |
| |
OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum |
Tűz Királya: A Teremtő |
| A zen mestere ezen a kártyán már befogta a tűz energiáját, és most képes azt rombolás helyett teremtésre használni. Arra ösztönöz bennünket, hogy felismerjük, és segítségével megértsük: a szenvedély tüzét oly módon kell uralnunk, hogy közben nem nyomjuk el, de nem is engedjük, hogy destruktív formát öltsön - egyensúlyban tartjuk. Ő oly egységes, hogy már semmi különbség nincs belső lénye és a külvilágban megnyilvánult alakja között. A megértés és az egység eme ajándékát - a lénye középpontjából sugárzó teremtő fény ajándékát - kínálja mindazoknak, akik eljönnek hozzá. |
| |
Ha nem vagy nálam, akkor is velem vagy.
Elküldelek s követlek; újra elhagy
kalóz kedvem s hiányod visszaszív.
Úgy élsz bennem, mint kezemen a néma
vonások, gyors madárban röpte célja,
kút mélyén tiszta víz.
Ahogy szólsz, jársz, tüzét vidám eszednek,
vágyad tündér játékát őrizem meg,
szemedből a tekintet,
bőröd meleg színéből, szád izéből,
ölelésedből, csípőd halk ívéből
újrateremtelek.
Mély álmomban csókodra ébredek fel,
minden nap újra és új értelemmel
fogalmazlak meg: így élsz igazán!
A szélbe rajzollak s kilépsz a szélből,
ha arcom lengeti a víz, színéről
szemed néz vissza rám.
Mint tükörben a tükör tükörképe:
végtelen arc fonódik egy füzérbe;
melyik vagy te? és én melyik vagyok?
Én adok fényt neked, te fénylesz bennem,
s bennünk a világ. Vagy a végtelenben
valami még nagyobb.
Vannak arcok…
Milliónyi, milliónyi arc. Jönnek veled szemben, kapkodod a fejed, de hiába… egyik sem… Egyik sem az az arc, amelyiket látni szeretnéd. Látni vágysz. Néha már mindegy. Néha már azt is fürkészed, amelyikről messziről tudod: nem Ő. Mégis, mégis, mégis figyeled. Mert a szíved mélyén, titkon reméled, hogy mégis, amikor közeledbe ér, Őt fogod látni. Hogy csoda történik, és az arc átváltozik. És Ő fog ott állni előtted. Tudod, hogy lehetetlen, talán nevetséges is. De számodra nem az. Te csodát vársz. Egy arcot.
Őt.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=DPHM3yXVPSA
Ara Rauch
Ha van egy kitűzött célod (...), mindig van előtted többféle út is, amelyen elérheted. És könnyen meglehet, hogy az egyértelmű, egyenes, kényelmes út helyett a nehéz, nyaktörő ösvényt kell felvállalnod, vagy éppen óriási kerülőt kell tenned, hogy a célodat elérjed.
Az ember elkövet valamit, valami kis apróságot, aztán már sodorja az élet. De talán jó is lenne mindenkinek, ha elsodornák. Ha elszakítanák attól, ami megszokott. Annyian próbálnak az élet partján élni, pedig az igazi élet ott van az árban. S az ember nem lehet egyszerre a parton is, meg az árban is. Eljön a pillanat, amikor az ember igazán elengedi magát. Végtelenül pontos és meghatározott pillanat, amelyikben az ember átengedi magát, és megkezdi a küzdelmet az árban. (...) Egyetlen pillanat csupán, s már el is ragadta az embert az ár. Benne van nyakig, és megpróbál lélegzethez jutni. És aztán máris egyike lettél azoknak, akik olyan nevetségesnek látszottak, amíg a biztonságos parton ülve, lábad a vízbe lógatva nézted őket. De érdekes, hogy amikor már benne voltál az árban, akkor meg azok látszottak nevetségeseknek, akik a parton ültek, akik játsszák, de nem élik az életet.
Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve látunk
- lehet, hogy ez az igazi.
És van annyi arcunk,
ahányan csak ránknéznek (és: ahányszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhány közös vonás
- lehet. Akkor ez a valóság.
Van egy,
amit tükörbe nézve látunk: villám-
gyorsan alakuló, képlékeny látvány: múzsája a Szomszéd Ízlése s az azt szolgáló, vagy azt ellenző szándék
- efölött húnyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.
És van,
van arc, amit csak az lát, aki szeret,
akit szeretünk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.
Kezembe kulcsolod puhán kezed -húzol magaddal, én megyek veled.
Lassan lépdelünk mi ketten,
és nem szólunk, tehát csendben.
Előttünk a végtelen,
nincs szívünkben félelem.
Lábunk alatt a vén talpfák,
hogy tapossuk őket, hagyják.
Hány vonat robogott el felettük!
S most tűrik egyformán a mi léptünk.
Ez a kihalt sínpár a végtelenbe fut,
aki rajta halad, a boldogságba jut.
Kövessük őket, kik gondtalan élnek,
s menjünk, míg a sínek össze nem érnek.
"Figyelj Csak!
Igen, Te!
Ne legyél elégedetlen önmagaddal.
Tökéletes vagy.
ne akarj másvalakinek látszani
és ne akard, hogy az emberek úgy szeressenek téged,
ahogy valaki mást szeretnek.
ne akard azok figyelmét, akik bántanak.
ne utáld a tested, az arcod, a személyiséged, a beszólásaidat.
szeresd őket.
ezek nélkül, nem lennél önmagad. és miért akarnál valaki más lenni?
legyen önbizalmad. mosolyogj.
ez vonzani fogja az embereket.
ha valakinek nem tetszik, hogy ki vagy békülve magaddal,
akkor csak kecsesen emeld a középső ujjad a levegőbe és mondd, kit érdekel?!
az én boldogságom többé nem másoktól függ.
boldog vagyok, mert szeretem, aki vagyok. szeretem a tökéletlenségeimet.
szeretem a hibáimat.
azok tesznek azzá, aki igazából vagyok. és én, igazából bámulatos vagyok:)
Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni
https://www.youtube.com/watch?v=foDgTn2CS-o&feature=related
...
´ Amikor valaki megtalálja az útját, nem szabad félnie. ELég bátornak kell lennie, hogy merjen hibás lépéseket tenni. A csalódások, vereségek, a csüggedés mind Isten eszközei, melyekkel az utat mutatja.´ (Brida)
"Az időd véges, úgyhogy ne vesztegesd el arra, hogy valaki más életét éled! (...) Ne engedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb, legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogy már most is tudják, mivé akarsz válni valójában."
Some people come into our lives and quickly go.
Some people move our souls to dance.
They awaken us to new understanding with the passing whisper of their wisdom.
Some people make the sky more beautiful to gaze upon.
They stay in our lives for awhile, leave footprints in our hearts, and We are never, ever the same.
... And sometimes things happen to you that may seem horrible, painful, and unfair at first, but in reflection you find that without overcoming those obstacles you would have never realized your potential, strength, willpower, or heart. Everything happens for a reason, nothing happens by chance or by means of luck. Illness, injury, love, lost moments of true greatness, and sheer stupidity all occur to test the limits of your soul. Without these small tests, whatever they may be, life would be like a smoothly paved, straight flat road to nowhere. It would be safe and comfortable, but dull and utterly pointless. The people you meet who affect your life, and the success and downfalls you experience help to create who you become.
Even the bad experiences can be learned from. In fact, they are probably the most poignant and important ones...
Amint járunk-kelünk a világban, néha találkozunk olyan emberekkel, akik talán nem is
ennek a világnak a szülöttei. Vendégek a földön, küldetésük van, valakik megbízták őket
valamivel, s azt híven végzik, amíg idejük le nem jár. Kedvesek, szépek, különlegesek, bár
látszatra semmiben nem térnek el tőlünk. Mégis, amikor megismerjük őket, valami
hozzájuk köt, s ha megérzünk valamennyit is lényükből, megszeretjük őket, ragaszkodunk
hozzájuk, el sem tudjuk az életünket nélkülük képzelni. Amikor pedig szerelmünk nem
talál viszonzásra, először nem értjük, majd szenvedünk, mert nem akarjuk elhagyni
azt a soha nem tapasztalt meleget és erőt, amely belőlük árad. S mégis bele kell
törődnünk, hogy ők nem közönséges emberek. Ők Küldöttek, akik útjukról
ugyan úgy nem térhetnek le, mint mi sem a sajátunkról.
Neptune is the one playing the main role now. It is connected to the ascending Moon’s focal point with a magic (Quintile) aspect and to Jupiter – this makes this the time for looking inwards and making inner decisions.
Every moment that you spend now looking inward opens up new roads in front of you. The block releasing has not finished on a cellular level yet as you are constantly letting go the load you carry in your soul and spirit. Yes, it never ends because if change ended, the world would end as well. Change is eternal, so recognition and awakening to consciousness is eternal too. If you go through it suffering and chasing the desired state of pure bright and perfect consciousness, then your existence will befull of tension and dissatisfaction.
“When will it be over?”- You are asking. It will never, never end; nothing ends as all is infinite.
The only thing you can do is change your perception on how you live the change, starting with the your lack of self-acceptance, self-reproach and impatience with your unceasing question about when youwill finally become “clean”.
Or – you live awakened accepting and making the most of the events which look like suffering.
Accept that all is good the way it exists in this world -all of it, even the things you are fighting against and which you feel are unfair. Sometimes we are in deep discontentment. We are dissatisfied with the world, with how others have treated us, with our government or neighbors.
Are you disgruntled with something?
As soon as you accept yourself, accept your life the way it is, the world will become a more reasonable place.
The destroying power behind our persistent will for changekills the enjoyment of life.
If you exist in full acceptance, then living the change helps you gain first hand experiences and observations which are real, and above all, fulfilling.
And believe: it will take you to the same destination only on a different route.One is the road of pain and suffering, the other is the path of conscious existence and creation.
Seemingly, the only thing that makes sense for the rational mind is to try to make changes in you and in the world. This is the biggest illusion, the wailing of maya the mantle which covers it all.
The wailingis not the world, not the matter that surrounds you, but the way you perceive it.
Look inside and all will shine behind the visible.
I know you are asking now ‘how could I possibly accept this or that atrocity or horrible thing?’. That is the point: all these horrors are mirrors; you think they are outside but they exist within. All of them. Face it, and find them within: sometimes you are evil, impetuous, you could even kill or take what others have, if these bother you in the outside world.
It is time to have a look deep within- that is the message of the Neptune. This helps you in starting to make the changes symbolized by the moon’s focal point.
You can leave suffering if you choose acceptance.
The mystic union, the all is One, the message of the Neptune starts within you. Do you fully accept yourself? Are you in total harmony with yourself? Do you have the Union within?
